Ha megkérdezed az embereket, hogy egy egyedülállónak kell-e keresnie társat, vagy a szerelem majd úgyis megtalálja, megoszlanak a vélemények. Vannak, akik az élet egyéb területein szerzett tapasztalataik alapján az aktív részvételben hisznek. Mások, és köztük sokan olyanok, akik már párkapcsolatban vannak, hajlamosak kijelenteni, hogy a szerelem úgyis rád talál. "Majd jön akkor, amikor kell."
Tessék? Amikor kell? Egy egyedülálló szerint, aki szeretne társat, ez az időpont tegnapelőtt volt. Mégsem történt semmi.
De vizsgáljuk meg magát a kijelentést. Majd jön az, majd megtalál, majd rád talál. Ezek szerint valaki mégiscsak csinálja azt a keresést, valaki mégis aktív ebben a szituációban. Nem Te, hanem a Másik, aki rád talál. De mi van, ha valaki vele is elhiteti, hogy nem kell semmit csinálni, majd rátalál a szerelem?! Akkor majd ő is csak vár, és akkor szép csendben várakoztok az idők végeztéig.
Olyan nincs, hogy két ember békésen sorozatot néz a kanapéján, majd hirtelen felkapja őket egy misztikus forgószél, és odacsapja őket egymás mellé. Jobb, is, mert ekkora szélben állati nagy disznóól kerekedne, és nem is biztos, hogy olyanokat sodorna egy kanapéra, akik szimpatikusak egymásnak.
Lehet, hogy a társkeresés szóról egy izgatottan rohangáló, feszült keresgélés jut eszedbe. A másik oldalon viszont ott van a passzív várakozás. Pedig a két véglet közt lennie kell egy olyan megoldásnak, ami a lázas kutatás és a tétlen apátia közt van. Én erre a társtalálás szót használom.
Ahhoz, hogy a társad rád találjon, és te őrá, neked erre lehetőséget kell adnod.
Megvan a szoba közepén mozdulatlanul ordibáló tinédzser? „Anya, hol a fekete farmerem?” – Ha nem indul el megkeresni, vagy nem keresed meg helyette, akkor soha nem fogja megtalálni, sőt arra sincs esélye, hogy belebotoljon véletlenül valami fura helyen. Aki sopánkodik, hogy nagyon kellene már neki egy társ, de egy lépést sem hajlandó tenni érte, az hasonlít erre a lusta tinédzserre, aki arra vár, hogy az Anya néven is ismert Univerzum, majd mindent megold helyette.
Egy másik kérdés, hogy biztos vagy benne, hogy ki akarod adni a kezedből az aktív választás lehetőségét? Megvárod, hogy majd jön Valaki, és mivel nincs jobb, majd azt választod? Megmutatom ezt is egy hasonlaton keresztül. - Bemész az étterembe és a pincér mondja meg, mit egyél, anélkül, hogy tudná, mit szeretsz. Neked pedig maximum annyi lehetőséged van, hogy vagy elfogadod a spenótos pacalt, vagy elutasítod, és akkor a pincér másfél óra múlva majd újból felajánl valamit. Ha szerencséd van, akkor pont szereted, ha viszont nem, akkor megint nemet kell mondanod, és várni tovább. Vagy pedig megeszed mégis azt, amit ajánlott, mert már nagyon éhes vagy.
A társtalálás lényege nem az, hogy minden mást félredobva, görcsösen keresel mindenhol, minden eszközzel, és boldog-boldogtalannal randizol válogatás nélkül, és törtetsz előre az egyedülállók sűrűjében az Igazit kutatva. Az teendőd inkább az, hogy kinyitod magad a lehetőségre, hogy bárhol találhatsz érdekes embereket, és felkészülsz rá, hogy amikor ez megtörténik, akkor mit fogsz tenni.
Az első lépés, hogy helyzetbe hozod magad és a leendő társadat is, hogy találkozhassatok. Ehhez pedig tudsz olyan helyeket és alkalmakat választani, ahol sok az ember és köztük az egyedülálló.
Naponta több lehetséges partner mellett is elmész az utcán, vagy állsz mellette a sorban, vagy kiszolgálod a boltban, vagy vele találkozol az ügyfélszolgálaton. Ott vannak a meg nem született párok mindenhol.
Menj emberek közé, és ha már ott vagy, akkor kapd elő a kedves mosolyod! Keresd a lehetőségeket, ahol találkozhatsz a leendő pároddal!
Az első lépés a te kiváltságod. Ha valaki szimpatikus, mosolyogj rá, kérdezd meg, hogy hogy van, beszéljetek kicsit! Nem életről és halálról kell döntened, csak szóba elegyedni érdekes emberekkel.
Ismerkedni jó, feltéve, hogy nem azt tekinted az egyetlen sikernek, ha az illető megadja a számát és másnap randiztok is. Ne legyen tétje, csak az, hogy jól érezd magad! Máris sokkal előrébb leszel, mint egyedül a kanapén a csodára várva!
Minek várnál egy nem is biztos, hogy bekövetkező eseményre, amikor elébe is mehetsz?
Elébe mész?! Sosem volt még ilyen könnyű:
