Kultúránként és egy országon belül kultúrkörönként is változó, hogy milyen szerepet tulajdonítanak a párkeresők a pénznek. Az viszont jól látható, hogy a pénz meghatározó eleme egy párkapcsolatnak. A pénz egész életünket kíséri, a párkapcsolat sem lehet ez alól kivétel. Szögezzük le, a pénzzel törődni nem bűn, és nem valami sekélyes, csúf dolog!
A PÉNZ köszöni szépen, jól van. Ha gondok vannak, abban nem ő a hibás. A viszonyunk a pénzhez az, ami konfliktusok forrása lehet. Mi vagyunk azok, akik nagyon eltérően gondolkodunk róla, és esetenként nem találjuk a helyünket a társadalmi elvárások által kijelölt korlátaink között.
Számos problémát és gyakori sértettséget okoz egy hazánkban is élő társadalmi elvárás miszerint egy párkapcsolatban a férfinak kell lennie a család eltartójának, aki többet keres, mint a párja. Függetlenül attól, hogy ez a nézet ma helytálló-e, vagy sem, hogy jellemző-e minden társadalmi rétegre, és egyáltalán életszerű–e az egész társadalomra nézve, vagy sem, ez a hit olyan mélyen fészkel a kollektív tudatunkban, hogy csákánnyal sem lehetne kipiszkálni onnan.
Ennek a nézetnek van ma is elfogadható oka, többek közt az, hogy egy gyerekvállalás előtt álló nőnek mérlegelnie kell, hogy a párja vagyona biztosítja-e a család megélhetését, (lehetőleg a korábban megszokotthoz hasonló életszínvonalon), amíg a nő a gyermekszülés miatt nem dolgozik, és kettejük közös vagyona elég lesz-e a gyerekek felnevelésére.
Sok panaszt hallani mind férfiaktól, mind nőktől emiatt a mélyen belénk ivódott elvárás miatt. Férfiak sokasága szembesül azzal, hogy a kiszemeltjük náluk jobb anyagi hátterű lovagra vár, míg a párjuknál jobban kereső nők gyakran küzdenek a partnerük sértett önérzetével.
Egy biztos, elvárásoktól függetlenül a pénz mennyisége és az, ahogy a két fél azt kezeli, mindennapi szinten befolyásolja a párkapcsolatot. A pénz diktálja egy pár legtöbb döntését. A pénz fogja eldönteni, hogy a pár hol lakik, mivel tölti a szabadidőt, mit eszik és hol, hogy hány gyereket vállal, és őket milyen iskolákba járatja. Így a pénzt nem lehet figyelmen kívül hagyni, és kár megsértődni azon, ha valaki fontosnak tartja.
Komoly konfliktusoktól óvja meg magát az, aki feltérképezi a másik viszonyát a pénzhez. Az első randin az anyagiakat firtatni ugyan nem tanácsos, néhány randi után viszont érdemes beszélni arról, hogy a másik hogyan képzeli el a jövőjét, mik a tervei, miért azok, és azokat hogyan szeretné megvalósítani.
Semmiképp sem a másik zsebében turkálás a cél. A hobbik, utazások, tanulás és még inkább a távlati tervek sok információt nyújtanak arról, hogy valaki épp hol tart és hova igyekszik az életben, beleértve a pénzügyi helyzetét is, és hogy milyen szerepet foglal el az életében a pénz. Nem mindegy, hogy valaki inkább célként, vagy eszközként tekint rá, és ha eszköz, akkor mire használja, az egója táplálására, vagy egy értékes és tartalmas élet kialakítására.
Nem számít, hogy kevés, vagy sok a pénzed, ha megtalálod hozzá azt a párt, aki hasonlóan érez a pénz értékével kapcsolatban, és a tiédhez hasonló életszínvonalon boldog tud lenni, vagy akivel együtt tudok előbbre lépni, vagy netán mindketten jól tudjátok érezni magatokat egy anyagilag egyenlőtlen helyzetben, és tisztában vagytok ennek a felállásnak a sajátosságaival.
„Nem a pénztárca méret a lényeg.”
Nem, nem feltétlenül, de a szélsőségek gondot okozhatnak. Beszélgessetek a témáról, mielőtt meglepetés ér!
Olvass tovább: Ki fizet a randin?
