Olvastam egy cikket a The New Yorker magazinban az utazásról. Arról, hogy milyen sokan csak "turisták" és nem „utazók”, abban az értelemben, hogy nem mindegy, hogy azért utazol, hogy kipipálhasd, hogy jártál például az Eiffel toronynál, vagy valóban jelen vagy az élményben, és az egy utazás lesz a lelkedben és a gondolataidban. Fejlődésen mész-e keresztül az élmények hatására, vagy ugyanoda térsz vissza, ahonnan elindultál.
Sokat gondolkodtam ezen azóta, és látok párhuzamot az élet más területein, így a párkapcsolatokban is.
Vegyük csak a párizsi utazást, a Louvre-t és a Mona Lisát. Milliók zarándokolnak el a képhez megnézni, mely tömegnek csak egy töredék részét érdekli egyáltalán a művészet, de elmegy, mert „mindenki” elmegy, aki Párizsban jár. Ki kell pipálni. A Mona Lisa virális tartalom lett, amit mindenki látni akar, hogy lépést tartson a többiekkel, és értse a vonatkozó hivatkozásokat.
Végtelen dolgot teszünk az életben azért, hogy relevánsak maradjunk, és egyéni színeinkkel ne szoruljunk ki a partvonalra, függetlenül attól, hogy ezek a dolgok valóban szolgálják-e a hosszú távú érdekeinket. BMV-t veszünk hitelre, logókat aggatunk magunkra, hörgős kutyát vásárolunk (miközben tele vannak a menhelyek), és ugyanígy, divatos paraméterekkel rendelkező párt választunk, függetlenül attól, hogy a saját életünkhöz ő passzol-e, vagy hogy készen állunk-e egyáltalán egy jól működő párkapcsolatra.
Nem mindenki azért hajtja a párkapcsolatot, mert arra van szüksége, hanem mert ez is fent van a bakancslistán. Át sem gondoljuk, hogy ezt a listát ki írta, és miért. Mert leggyakrabban a saját listádat sem te írod, hanem egy megfoghatatlan massza, a "társadalom", a "média", mely követel, de felelősséget a következményekért már nem vállal.
A „társadalom” elvárja, hogy megházasodj, és akarj gyereket, függetlenül attól, hogy Te épp alkalmasnak érzed-e rá magad, vagy sem, viszont a felneveléséért már nem vállal felelősséget. Elvárás, hogy sikeres légy, de nem abban és úgy, ahogy te akarsz, hanem „Majd mi megmondjuk neked, mi a siker!” módon.
Jogos feltenni a dacos kérdést időnként: Ki mondta?!
És neki mi az érdeke? Az, hogy beálljak a sorba, hogy mindenki más jól érezhesse magát, aki szintén meghajolt a nyomás hatására, vagy az, hogy jól legyek, és kihozhassam magamból a maximumot, és így lehessek értékes és alkotó tagja az egésznek?
Romantikus kapcsolataid külső elvárásokhoz igazításának ára van, és ezt az árat nem mások fogják megfizetni.
Ahhoz, hogy meglássam, hogy a massza követeléseire válaszolok vakon, vagy a saját életemet élem, komoly beszélgetéseket kell folytatnom magammal, ráadásul újra és újra. Így utazhatok az életemben a felszínes turistáskodás helyett.
Ha tudni akarom, mi a saját döntésem a saját listámon, meg kell kérdeznem:
- Itt és most valóban akarok párkapcsolatot? És nem utolsó sorban: Miért?
- Ha igen, milyet? Hogy nézne ki egy számomra ideális működés? Hogyan szerezhetem ezt meg?
- Bennem megvan minden, amire az vágyik, akivel ez az ideális kapcsolat megvalósítható? Ha nem, miben kell fejlődjek? És ezt már ma hogyan kezdhetem el?
- Ha párkapcsolatra nem vagyok kész bármi okból, milyen más emberi kötődésre van szükségem ahhoz, hogy jól legyek? Hogy érhetem el ezt?
Nem mindig és nem mindenkinek jó a hagyományos életpálya követése. Nem minden életszakaszban a hagyományos párkapcsolat a megoldás. Már csak azért sem, mert ha te nem vagy kész üzemeltetni egy jó kapcsolatot, házasságot, akkor nem feledkezhetsz meg a másik ártatlan emberről sem, akit belerángatsz a buliba.
Vannak sokan olyanok is, akinek a hagyományos a legjobb út, és ezen az úton csak a lépések finomhangolásában kellene jobban a saját belső hangra hallgatni.
Jogod van másképp dönteni! Ha nem vagy közszereplő, vagy celeb, akkor a családodon és barátaidon kívül senkit nem fog igazán érdekelni, hogy mi a párkapcsolati státuszod, és hogy valójában amögött pontosan mit csinálsz a hétköznapokban, hogy épül fel a családod. „Mások” leginkább magukkal vannak elfoglalva.
A jó élet még csak nem is önös érdek.
Ha te valamit valahogyan csinálsz, (úgy, mint a környezetedben élők, vagy épp másképp) és kiegyensúlyozott és elégedett vagy, sőt, a kapcsolati állapotod az életed más területein is segít kibontakozni, azzal sorsfordító mintát mutathatsz azoknak, akiknek pont a te példád jóváhagyása szükséges, hogy merjenek önmagukként létezni.
Aki stabil, tudja mit csinál, és a saját életét éli, az sokkal nagyobb hasznára lesz a társadalomnak, mint a szó nélkül utasításokat követő ember, aki energiái nagy részét olyan célok elérésére fordítja, melyeket legbelül nem is tart fontosnak, és így nem marad ideje, energiája, tere olyasmikkel foglalkozni, amiben igazán szárnyalhatna, és amivel sokkal több értéket tudna hozzáadni a szűkebb és tágabb környezetének életéhez.
Milliószor elhangzik, milyen nehéz párt találni. Pedig nem is ez a fő gond. Valódi intimitást létrehozni, átélni nehéz. Akkora ipara lett a párkapcsolatoknak, és úgy feltekerték az appok a sebességet, hogy olyanokkal randizunk, akiket nem is kedvelünk igazán. Hajtjuk a kapcsolati titulusokat valódi intimitás helyett.
Olyan emberek használják a testünket, akiknek nem mernénk elmondani a legbelsőbb félelmeinket, vágyainkat, titkainkat. Olyanokkal állunk párba, akikről egyáltalán nem tudjuk, hogy számíthatunk-e rájuk nehézségek idején is.
Csak ki akarjuk pipálni, hogy megvan, hogy elmondhassuk, hogy megvan. Mint a turista, aki el akarja mondani magáról, hogy már járt valahol.
Mona Lisa megvolt, pipa.
Fontos kérdés: Az emberi kapcsolataim azért vannak, hogy legyenek, hogy elmondhassam, hogy vannak, vagy azért, hogy valahova eljussak általuk, és közben a másik is gyarapodjon általa?
Intimitásra nem csak a szexben és nem csak romantikus kapcsolatokban van lehetőség. Ha itt és most a randizás, párkapcsolat nincs meg, nem megy, vagy nem is akarod, hogy legyen, akkor más módokon is átélheted a bizalomnak, szeretetnek és tiszteletnek a mélységeit; barátságokon, szoros, egy irányba tartó munkakapcsolatokon és családi kapcsolatokon keresztül is. Egyik sem pont ugyanaz, mint a másik, de amíg egy hiányzik, töltődhetsz a többiből.
Amíg ki nem találod, hogy hogyan tovább, lényeges, hogy legyenek olyan kapcsolódásaid, ahol megnyílhatsz, kérdezhetsz, megbeszélhetsz...
Ha még útkeresésben vagy, vagy épp már készen a randizásra csatlakozz a Miitt.hu programszervező közösséghez, ahol hozzád hasonló érdeklődésű egyedülállókkal találkozhatsz kötetlenül.
Hetente több különböző programon lesz lehetőséged kipróbálni új programokat, megismerni új embereket, meghallgatni új nézőpontokat és tágítani a komfortzónád.
