MIÉRT VÁLASZTOTTAD A MIITT.HU KÖZÖSSÉGET?

Livi: Megvallom, én már nagyon régóta keresgéltem, megjártam pár oldalt és – sajnos – irodát is. Ezt az oldalt talán egy felugró facebook hirdetésben láttam meg. Megnéztem és más volt, mint az addig próbáltak. Gondoltam, nem sokat veszíthetek, meglátom.

Tibor: A Miitt létrehozójának, Bertának a barátnője ajánlotta. Sokat nem mondott, csak annyit, hogy nézzem meg, és döntsem el, érdekel-e.

BEVÁLTOTTA A MIITT AZ ELVÁRÁSAIDAT? KAPTÁL ESETLEG OLYASMIT, AMIRE NEM SZÁMÍTOTTÁL?

Tibor: Igazából nem is tudom mit vártam. Egyedül voltam, azt tudtam egy „hagyományos” társkereső hogyan működik, gondoltam megnézek egy másikat is. Amire nem számítottam? Igen, már önmagában az is szuper, hogy olyan ötleteket kapok, amit egyébként nem.

Lívia: Elvárásaim nem voltak, úgy értem a biztos kimenet tekintetében, de reményeim igen. Azt gondoltam, annyi boldog ember van, az nem lehet, hogy pont én ne találnám meg a másik felem.

MILYEN PROGRAMON TALÁLKOZTATOK ELŐSZÖR? HOGYAN ISMERKEDTETEK MEG?

Tibor: Egy olyan program kapcsán találkoztunk, amire egyikünk nem fért már be.

Lívia: Igen, az tényleg fura volt. A programra befértem, fel is jelentkeztem, mert Tibort úgymond „kinéztem” magamnak és azt gondoltam, egy közös programon csak tudunk pár szót váltani, aztán meglátjuk van-e tovább. Csakhogy egy hölgy beírt, nagyon szeretné vinni a másik lányát is, ő is nagyon menne, de nincs hely. Válaszoltam, hogy átadom a helyem a kislánynak. Így aztán maradt az, ha a sors úgy akarja, majd találkozunk máshol. És találkoztunk.

VOLT MÁS PROGRAM, AMI NAGYON TETSZETT, MIÉRT?

Tibor: Nekem sok program volt, ami nagyon tetszett. Pl. Emese és Roland (ugyancsak MIITT pár) által szervezett börtönlátogatás (ide egyébként nem jutottam volna el), vagy a Tisza-tó túra…

Lívia: Én nem vettem részt sok programon, de a városi séták kifejezetten tetszenek. Itt lakom sok éve és olyan dolgokat, titkokat, történeteket tudok meg „pici” városunkról, amiket nem is gondoltam volna. Vicces, hogy amikor Tibor Vácon volt a fenti látogatáson, én ott laktam, nem is olyan messze. Az utam is többször vitt el nem nagy távolságban a házától… egymás mellett keringtünk, csak akkor még mindenki valaki máshoz tartozott. 

SZERINTED, MI VOLT AZ, AMI ÖSSZEHOZOTT BENNETEKET?

Lívia: Nem tudom, ehhez mindketten együtt kellettünk, idő, az életfelfogásunk, szemléletünk, dolgokhoz való viszonyulásunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent egyféleképp vallunk, szeretünk. Voltak döccenők, egy nagyobb is, de áthidaltuk és most itt vagyunk.

Tibor: Lassan (ez persze relatív) egyre közelebb kerültünk egymáshoz. A MIITT adta a platformot…

TAPASZTALATOD SZERINT MI AZ A LEGNAGYOBB HIBA, AMIT AZ EGYEDÜLÁLLÓK ELKÖVETNEK TÁRSKERESÉSKOR?

Tibor: Erre nem tudok válaszolni, nincs nagy mintám.

Lívia: Nekem sajnos, van keresési tapasztalatom. Hiba? Talán a túl gyors döntés, világunk lépfenéje, hogy van egy ideál és nem akarunk adni belőle. Néha magunk sem tudjuk kit keresünk, csak valakit, aki legalább kicsit hasonlít az elképzeltekre. Tudom, hogy egy tanulmány szerint az első 60 másodperc a döntő, hogy eldőljön, az irány egy-e, vagy jobbra és balra távoznak a felek. Fontos a fizikai vonzalom alapként, ez nem vitatott általam sem, de szerintem ennyi idő alatt nem lehet ilyen döntést meghozni, nem lehet egy skatulyát ráhúzni valakire, hogy tetszik, nem tetszik… mehet. Lehet, egy unalmasnak induló randi a végén nagyon jó lesz, mert a felek feloldódnak, meglátok benne valamit, amit igazán vonzónak találok, vagy épp nem tudható, kivel mi történt a nap előzményeként.

KELLETT VÁLTOZTATNOD A TÁRSKERESÉSHEZ VALÓ HOZZÁÁLLÁSODON A SIKERHEZ?

Tibor: Persze kellett változtatni. A társaság kíváncsi rád, de meg kell mutatnod magadból valamit. Az első alkalmakkor csak passzív szemlélődő voltam, de aztán rájöttem, hogy mások is azért vannak ott amiért én. Még az is lehet, hogy ott van valaki, akinek pont én kellek…

Lívia: Igen, nekem is kellett engednem. Én rendkívül visszahúzódó vagyok, mondhatni nem épp a társaság központja. Bátorságot kellett öntenem magamba és hinnem.

SZERINTED, MITŐL MÁS A MIITT, MINT A TÖBBI TÁRSKERESŐ?

Tibor: A programok. Máshol levelezel valakivel, eljuttok egy kávéig és mi van, ha érzed, hogy „…ez nem fog menni…” Feszengve kivárod, amíg nem túl kellemetlen lelépni. Itt elmész egy programra, ami érdekel. Mivel a többieket is ez érdekli, valami téma már van. Aztán, ha nincs a társaságban olyan, aki megragadja a figyelmed, akkor voltál egy jó programon. Ha meg igen,…

Lívia: Számomra is a programoktól más. Itt el lehet engedni a feszességet, feszengést.

A MIITT KÖZÖSSÉGBEN AZ ITT MEGISMERKEDETT PÁROK MARADHATNAK TAGOK. TI MARADTOK?

Tibor: Megbeszéltük Livivel is, hogy - bár a társkeresés része már nem aktuális - az ötletek és programok miatt tagok maradunk.

Lívia: Mindenképp. Olyan a programok tárháza, amit sehol máshol nem találni.

MIT ÜZENNÉTEK AZOKNAK, AKIK HEZITÁLNAK?

Lívia: Bátorság! Tényleg vannak csodák…

Tibor: Senki ne várja, hogy a nagy Ő (és ugye nekem tényleg NAGY Ő) majd szombat délután háromkor kopogtat az ajtón. Biztosan van valaki, aki rád vár, csak még ő sem tudja, mert nem ismer. Adj neki egy esélyt!