Nem minden egyedülálló egyforma. Ostobaság úgy tekinteni az egyedülállókra, mint egy csapat szomorú, magányos emberre, akiknek egyetlen vágya egy párkapcsolat.
2012-re már 18 hosszútávú tanulmány megmutatta, hogy a házasság vagy a párkapcsolat önmagában hosszú távon nem teszi boldoggá embereket. A házasság marketingje igen erős, míg a termék korántsem képes arra, amit a reklámszöveg alapján elvárunk tőle.
Aki lenézően beszél a „nyomorult, magányos” szinglikről, minimum gyanús. Vélhetően az ő emberi kapcsolataival sincs minden rendben, ha attól érzi magát okénak, ha másokat – akik másképp élnek, mint ő - kevesebbnek állít be.
Aki szeret és tud egyedül lenni, az értékeli a szabadságát, és nem egyértelmű hiányként éli meg a szingli időszakokat, akkor sem, ha amúgy párban jobban tud működni, és vágyik is kapcsolatra.
Mi kell ahhoz, hogy valaki tudjon egyedül is jól élni?
Egyrészt azt, hogy akivel ennek az időszaknak a nagy részét tölti - azaz saját magát - elfogadja és kellemes társaságnak érezze, másrészt legyenek olyan változatos emberi kapcsolatai, és rendszeres új élményei, melyeken keresztül, mondjuk úgy, "kilát önmagából", azaz nem csak a saját belső monológjaiban éli meg a hátköznapjait, hanem van kapcsolata mások nézőpontjaihoz, és van, akihez kapcsolódhat az őt foglalkoztató témákon keresztül.
Akit szórakoztat, pihentet, önmaga társasága, és megél mély érzéseket, beszélgetéseket, vagy épp felszabadult, játékos pillanatokat másokkal, azt nehéz azzal a kijelentéssel megijeszteni, hogy „Vigyázz, még a végén örökre egyedül maradsz!”.
Ők, amikor társat keresnek, magukhoz hasonló, együttműködésre kész, de autonóm személyiséget keresnek, aki szintén megállja a helyét egyedül is. Aki nem muszájból kapcsolódik, hanem azért, mert ezt választja.
A magány érzése, ha nem állandósul, természetes. Párban és pár nélkül is felbukkan időnként. Rossz párkapcsolatokban bőven akad magányos pillanat.
A cél nem egy érzés kiirtása, hanem az, hogy párban és pár nélkül is tudd kezelni.
HOGYAN?
Ha magányosnak érzed magad, akkor sem vagy tehetetlen. Van mód arra, hogy megtaláld a kapcsolatot önmagadhoz, és ezen keresztül ajtót nyiss akár mások felé is.
Tekints magadra úgy, mintha önmagad szerető szülője lennél, aki bár látja a gyermeke hibáit, elfogadja, szereti és támogatja abban, hogy az erősségeit kihasználja, miközben tesz róla, hogy legyenek barátai, és örömöt okozó kapcsolatai, élményei. Ehhez nem kell párkapcsolatban lenni.
A magány érzése időnként nem is a pártalanságból, hanem a céltalanságból fakad. Amikor valami miatt nagy üres terek támadnak az életünkben, akkor igyekszünk kitölteni, jobb ötlet híján egy párkapcsolattal és az azzal járó feladatokkal, pedig egy házasság, vagy párkapcsolat legfeljebb átmenetileg ad fejlődés érzetet. (Bővebben itt olvashatsz erről: Amikor a magány inkább céltalanság)
Tudd, hogy nem vagy egyedül, azzal, hogy épp egyedül vagy! Az állapot természetes, és lehet pozitív, élményekkel és tapasztalásokkal teli időszak.
Találkozz Te is hozzád hasonló, egyedülállókkal, akik elkötelezettek önmagukkal szemben, és keresik a színes programokat és értékes emberi kapcsolatokat!
Kapcsolódj könnyedén, élményeken keresztül
